2022. augusztus 25-én Ferenc pápa magánaudiencián fogadta Novák Katalin köztársasági elnököt, és megerősítette neki, hogy 2023 tavaszán ismét Magyarországra látogat, egyúttal elfogadta a köztársasági elnök hivatalos meghívólevelét is. 2023 februárjában bejelentették, hogy a látogatás április 28. és 30. között lesz Budapesten. Ferenc pápa látogatásának csúcspontja az április 30-adikai Kossuth téri szentmise volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerint.

AJÁNLÓ

A katolikus egyház vezetőjeként az eddigi tíz éve alatt 40 útja volt eddig Ferenc pápának, a 41. utazás célja viszont már harmadszor a magyarok közössége, 2019-ben a csíksomlyói nyeregben, 2021-ben Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Hősök terei záró szentmiséjén, 2023-ban pedig ismét Budapesten találkozik magyarokkal, magyar katolikusokkal. Ez alkalommal a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hívta Magyarországra a katolikus világ vezetőjét, amelyhez kapcsolódott a Vatikán 86 éves argentin államfőjének hivatalos állami meghívása. A mottó: "Krisztus a jövőnk!"

 

Első nap

A pápa pénteki programja ekképpen alakult: 10.00: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hivatalos fogadtatás (nem nyilvános esemény), Sándor-palota és Kármelita Kolostor (nem nyilvános események), 11.00: Ünnepélyes fogadtatás a Sándor-palota előtti téren (Szent György tér), 11.30: Udvariassági látogatás a köztársasági elnöknél a Sándor-palotában, 11:55: Találkozás a miniszterelnökkel, 12.20: Találkozás az állami hatóságok, társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel a Kármelita Kolostor épületében, 17.00: Szent István-bazilika - Találkozás a püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal.

Délelőtt tíz óra körül fogadták a Ferenc pápát és a vatikáni delegációt szállító repülőgépet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Ferenc pápa nem a lépcsőn, hanem a másik oldalon szállt le a repülőről egy emelőszerkezet segítségével. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a kormány több tagja, köztük Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Azbej Tristan, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár a reptéren várta Ferenc pápát. Az egyház képviseletében Erdő Péter bíboros és az esztergom–budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita volt jelen.

Nemcsak az állami és egyházi vezetők fogadták a szentatyát a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, hanem száz gyerek is, akik közül ketten kenyeret és sót adtak neki. A pápa térdproblémái ellenére nem használta a kerekesszéket érkezésekor. Ahogy tovább haladt több mint száz fiatal várta, kezükben magyar és vatikáni zászlókkal.

Ferenc pápa a repülőtéren (kép: Kovács Tamás, MTI)

A pápai delegáció tagja mások mellett Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok vezetője. A pápa másodszor jár Magyarországon, de ez az első hivatalos vizitje, amelyen állami vezetőkkel is lesz diplomáciai találkozója. Ferenc pápa végig mosolygott és integetett. Közben előállt az autója, egy fehér színű Fiat punto 500-as, ezzel közlekedik majd Magyarországon. Innen először a reptéri váróba ment, ahol a katolikus egyházfő elsőként Semjén Zsolttal egy 20 perces, négyszemközti beszélgetést folytatott.

Mostani látogatásával Ferenc pápa az európai testvériség erősítését kívánja hangsúlyozni, valamint köszönetet mond a Magyar Katolikus Egyháznak, amiért lehetővé tette az Ukrajnából érkező több mint négymillió ember biztonságos áthaladását Magyarországon, mondta Pietro Parolin szentszéki államtitkár többek között a látogatás előtt.

Ferenc pápa és Semjén Zsolt megbeszélése

Ferenc pápa a reptérről konvojjal indult a Várba (autóját a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály három lovas huszára kísérte a Szent György térre a Hertelendy-induló hangjaira), ahol katonai tiszteletadással fogadta őt Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palota előtti téren. Novák Katalin a díszmenetet követően bemutatta az állami delegációt a szentatyának, és a pápa is bemutatta az államfőnek delegációjának tagjait. Majd Ferenc pápa Novák Katalin kíséretében lépett be a Sándor-palotába, ahol először bejegyzést írt a vendégkönyvbe.

Ferenc pápa és Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palota előtt

Az államfő "fájdalommal és reménnyel fordult a pápához" az Ukrajnában dúló orosz agresszió miatt. Ferenc pápa beszédében hangsúlyos helyet kapott Budapest, az egyházfő magyarul is megszólalt.

"Szentséges Atya, Isten hozta önt, a béke emberét Magyarországra. Mi, magyarok így köszöntjük a kedves vendéget – kezdte köszöntőbeszédét Novák Katalin. – Ennek a köszöntésnek van egy mélyebb, magasabb értelme. Hisszük, hogy a szentatya érkezése nem véletlen. Több, mint a Magyar Katolikus Egyház és a magyar állam meghívása. Őszentsége érkezése Kairosz. Isten megfelelő időben összehozza és erővel vértezi fel azokat, akik bíznak a szeretet, az összefogás és a béke erejében. Mi, magyarok abba a magasságba akarunk felemelkedni, ahol Krisztus híveinek és minden békét kereső ember összetartozását megtaláljuk".

A köztársasági elnök egy Mindszenty József korábbi esztergomi érsek, bíborostól kölcsönzött idézettel folytatta, majd visszatért Ferenc pápa látogatásához.

"Azt szeretnénk, ha a szentatya látogatása elrugaszkodás lenne a felemelkedéshez, ahonnan rálátunk a békéhez vezető útra. A megfelelő úton már nekünk, magyaroknak, európaiaknak kell végigmennünk. A 2011-ben elfogadott Alaptörvényben megfogalmazott igény mindenkihez szól: múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra".

"II. János Pál pápa is akkor jött el hozzánk, amikor arra a legnagyobb szükségünk volt, a kommunizmus bukása után" – utalt II. János Pál pápa 1991-es látogatására Novák Katalin, majd hozzátette: ugyanez igaz Ferenc pápára is.

"Szentséged megerősít minket abban, hogy a keresztény értékeken nyugvó életnek van alapja, értéke a XXI. században is. Ezt megerősítjük mi is. Deklaráltuk az Alaptörvényben is, hogy Magyarország védi a család szentségét, az anya nő, az apa férfi. A magzatot a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Szövetségünknek súlyos, tragikus közvetlenséget ad a szomszédban dúló véres háború. Fájdalommal és reménnyel fordulok szentségedhez. Mi, magyarok szinte tapintani tudjuk a háború drámaiságát. Halljuk a kárpátaljai magyar anyák sírását és jajkiáltását is. Mi, édesanyák elsősorban a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút. Hol vagyunk még a békéhez vezető úttól? Hol a felismerés, hogy a háborút hűteni kell, és nem fűteni?"

"Önben világszerte a béke emberét látják. Bízunk benne, hogy mindenkivel beszélni tud, aki nélkül nem lehet béke. Arra kérjük, hogy járjon el a mielőbbi, igazságos béke érdekében. A háború útját vér, halál és egyre mélyülő szegénység övezi. Nekünk, magyaroknak a történelmünk több, csodálatos példát mutató szentet adott".

Novák Katalin zárásként Erzsébet őrgróf történetét elevenítette fel, amikor az alamizsnát Isten rózsává változtatta, ami azóta lelki táplálékká vált azóta sokaknak. Az Erzsébet-táborok jelentőségét is hangsúlyozta, ami több ezer gyereknek nyújt testi és lelki felüdülést.

"Bienvenido, Isten hozta el önt hozzánk!" – zárta szavait a köztársasági elnök.

Orbán Viktor miniszterelnök köszönti Ferenc pápát

Novák Katalin után Ferenc pápa is elmondta köszöntőbeszédét, aki a résztvevők üdvözlése után azzal kezdte beszédét, hogy köszöni Novák Katalin kedves szavait, amelyek mély értelmű szavak.

"A politika a városból, a poliszból születik, az együttélés, a jogok garantálása és a kötelezettségek tiszteletben tartása iránti szenvedélyből születik. Kevés olyan város van, mint ami annyira segíti a gondolkodásunkat erről, mint Budapest".

– fogalmazott Ferenc pápa, méltóságteljes fővárosnak nevezve Budapestet, a jelen és a jövő főszereplőjének, majd József Attilát idézve elmondta, a Dunának, mely múlt, jelen, s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A pápa Budapestet a hidak, a történelem és a szentek városának tartja.

A pápa Budapestről azt is elmondta, hogy ősi eredetű a város, pompája viszont az Osztrák-Magyar Monarchia idejére kalauzol, a béke mellett a város fájdalmas konfliktusokat is megélt, nemcsak régi megszállásokat, hanem a múlt században a náci és a kommunista diktatúra alatti erőszakot és elnyomást, "hogyan is lehetne 1956-ot elfelejteni?". Ferenc pápa kitért a zsidók deportálására és gettókba zárására is.

Sok igaz ember élt itt, lenyűgöző volt a kitartásuk és nagy az újjáépítés melletti elkötelezettségük. Budapest nagyszámú zsidó lakossággal bír, egy olyan ország központja, amely ismeri a szabadság értékét, és amely miután a diktatúrákért magas árat fizetett, küldetésként magában hordozza a demokrácia kincsének és a béke álmának őrzését. Ferenc pápa Budapest alapítását is megemlítette, és annak 150 éves évfordulóját. A nagy főváros születése Európa közös útját idézi fel szerinte.

Kifejtette azt is, hogy a háború utáni időszakban Európa azt a nagy reményt képviselte, hogy a nemzetek közötti szorosabb kötelékek megakadályozzák a további konfliktusokat, de abban a világban, ahol élünk, a közösségi politika és a multilateralizmus iránti szenvedély mintha a múlté lenne, "a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak", megjelentek az ellentétek, a kommunikáció hangja elmérgesedett, a politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatukat szítja, visszafejlődve egyfajta háborús infantilizmusba.

"A béke azonban soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából ami képes az egészet, mindenki érdekeit szem előtt tartani. Odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre. Nem csupán a jelen hatalmára".

Ferenc pápa azzal folytatta, elengedhetetlen, hogy újra felfedezzük az európai lelket, az alapítóatyák lelkesedését és álmát, olyan államférfiakét, akik tudtak a saját korukon, a nemzeti határukon és a közvetlen szükségleteiken túlra tekinteni.

"Számtalan veszély leselkedik ránk, de felteszem a kérdést, gondolva a meggyötört Ukrajnára is, vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések?".

Ferenc pápa úgy látja, Budapest a hidak városa, a különböző valóságokat összekötő hidak azt is sugallják, hogy el kell gondolkodni az egységen, amely nem egyformaságot jelent, Budapesten ezt mutatja a több mint húsz kerület sokfélesége. A 27 nemzetet tömörítő Európának is szüksége van mindegyikük hozzájárulására anélkül, hogy ez bármelyikük egyediségét csorbítaná.

A pápa jelzésértékűek tartja a magyar Alaptörvény megfogalmazásait, például azt, hogy valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Az egyházfő olyan Európáról beszélt, amely nem válik a részeinek túszává, és nem is válik cseppfolyós, sőt, gáznemű dologgá, az absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé. Ferenc pápa egy olyan ideológiai gyarmatosításról is beszélt, amely eltünteti a különbségeket, megemlítette a genderkultúrát is, ahogy azt is, hogy vívmányként dicsekednek az abortuszhoz való joggal, ami mindig tragikus vereséget jelent, ehelyett milyen csodálatos, ha személy és emberközpontú Európát építenek, ahol hatékony családpolitika működik. Úgy véli, a Lánchíd segít elképzelni, hogy sok különböző láncszemből álló Európát képzeljünk el, amely mégis szilárd, ebben segítségre van a kereszténység is.

"Budapest a szentek városa. Ahogyan az ebben a teremben kihelyezett festmény is sugallja, nem tudunk nem gondolni Szent Istvánra" – folytatta a pápa, megemlítve Gizellát és Imrét, valamint idézve Szent Istvánt, például azt, hogy a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.

Ferenc pápa szerint a keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és nagylelkűséget jelenti. Innen fakad az a magyar népi jóság, amely a köznyelvben is megnyilvánul, majd a pápa magyar nyelven megszólalva mondta: "Jónak lenni jó. Jobb adni, mint kapni".

Az Alaptörvény néhány határozottan keresztény szellemiségű szóval azt is kimondja, valljuk az elesettek és szegények megsegítésének kötelességét, ez a magyar életszentség történetének folytatására utal, az első királytól, aki lefektette az együttélés alapjait, eljutnak Szent Erzsébetig, "ő az evangélium fénylő drágaköve".

Ferenc pápa köszönetet mondott az értékek által inspirált karitatív és oktatási intézmények támogatásáért, amelyekben a helyi katolikus közösség munkálkodik. Köszönetet mondott a szíriai és libanoni keresztényeknek nyújtott magyar segítségért is. Leszögezte azt is, hogy meg kell őrizni az állam és a kereszténység közti határokat, aláhúzta: jó az egészséges szekularizáció, ami nem azonos a széles körben elterjedt, minden szakrális szempontra allergiás, önmagát a profit oltárán feláldozó szekularizációval.

"Szeretnélek biztosítani benneteket közelségemről, és imáimról minden magyarért. Isten, áldd meg a magyart" – zárta beszédét magyarul Ferenc pápa.

A díszünnepség során először a vatikáni himnuszt, majd a magyar himnuszt hallgatták meg. Az állami és egyházi méltóságok egyenként köszöntötték a szentatyát. Az ünnepélyes ceremónia után az egyházfő udvariassági látogatást tett a Sándor-palotában az államfőnél. Novák Katalin köztársasági elnök ajándékokkal készült a szentatyának, és családtagjait is bemutatta neki. A beszélgetés spanyol nyelven zajlott.

Az államfő ezután a zártkörű megbeszélésük előtt megmutatta a katolikus egyházfőnek szánt ajándékokat. Az államfő egyebek mellett egy gyermekművészeti albumot adott Ferenc pápának, ami a magyar gyerekek bibliai témájú alkotásaiból készült, kifejezetten a szentatya számára. Az album mellett Ferenc pápa különleges rózsatöveket is kapott a Szent Erzsébetről elnevezett rózsafajtából, amelyet egy erdélyi magyar, Márk Gergely nemesített. Az ajándékok kapcsán a köztársasági elnök a közösségi oldalán azt írta: Árpád-házi Szent Erzsébetet a pápa szülőföldjén, Argentínában Magyarországi Szent Erzsébet (Santa Isabel de Hungría) néven ismerik, akinek a kezében a legenda szerint a kenyerek rózsává változtak. Harmadik ajándékként a köztársasági elnök andocsi Mária-kegyruhát ajándékozott a katolikus egyházfőnek. Novák Katalin a Facebook-oldalán korábban arról tájékoztatott: Somogy vármegyei látogatásakor az andocsi hívek azt kérték tőle, hogy adja át ajándékukat Ferenc pápának, aki a templomot bazilika minor rangra emelte. "Az andocsi kegytemplom különleges hely, ahova azért járnak a hívek, hogy gyermekáldásért imádkozzanak. Régi szokás, azok a hívek, akiknek az imája meghallgatásra talált, hálából díszes ruhát adományoznak a templomnak"– fogalmazott bejegyzésében az államfő. Mint írta, a Mária-kegyruha arra is emlékeztet, hogy államalapító Szent István király halála előtt Máriának ajánlotta az országot. Az ajándékok sorában egy Magyarországot bemutató, a Szent Koronáról szóló díszkötetet, valamint az Alaptörvény egy díszpéldányát is bemutatott Ferenc pápának a köztársasági elnök.

Ferenc pápa ezután a karmelita-kolostorban az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel találkozott.

"Abban a világban, amelyben élnük, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak" - fogalmazott a pápa, majd hangsúlyozta: "A béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre".

A szentatya négyszemközt találkozott Orbán Viktorral is. A miniszterelnök azt mondta: "Magyarországon a kereszténységnek nemzetmegtartó ereje van, a keresztény út pedig ma a béke útja". A hivatalos közlemény szerint azt is mondta neki, hogy miként Alaptörvényünk is mondja, Magyarországon a kereszténységnek nemzetmegtartó ereje van. "Kereszténység nélkül ma Magyarország nem létezne" - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: "Magyarországnak akkor van jövője, ha a keresztény úton marad, a keresztény út pedig ma a béke útja".

Ezek után Novák Katalin, majd pedig Ferenc pápa a Karmelita kolostorban mondott beszédet. A köztársasági elnök a béke szükségességét, a kereszténység fontosságát ecsetelte, és bátorítást kért az egyházfőtől.

Ferenc pápa és Orbán Viktor miniszterelnök

Ferenc pápa kora délután 5 órától a Magyar Katolikus Egyház képviselőivel találkozott Szent István-bazilikában. Megszólaltak a székesegyház harangjai, ahogy a Fiatjával megérkezett az egyházfő a helyszínre. Egy kerekesszékben tolták fel az épületbe, de előtte integetett az őt fogadó híveknek. A főbejáratnál Erdő Péter bíboros és Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke fogadta a pápát, aki megáldotta mintegy ezer vendéget.

Megható pillanat volt, amikor egy kerekesszékes paptársa üdvözölte, sőt egy kis ajándékot is kapott tőle.

Ferenc pápa és Mihály atya

Ferenc pápa miközben kerekesszékben haladt az oltár felé, különleges találkozással ajándékozta meg a szegedi Kardos Mihály atyát, aki betegsége miatt mindkét lábát elveszítve maga is kerekesszékben érkezett. Mihály atya elmesélte: "Amikor jött középen előre a bazilikában, én ott voltam a szélén. Megállította az őt toló segítőjét, és először megfogta, majd megcsókolta a kezem. És megáldott. Odaajándékoztam neki az általa írt, és kiolvasott Álmodjunk együtt – Út egy jobb jövő felé című könyvet. Azzal váltunk el, hogy azt mondta, imádkozzunk érte. Potyogtak a könnyeim. Tudtam eddig is, hogy jó ember, de arra nem számítottam, hogy ennyire, hogy még engem, tolókocsis testvérét is figyelemre méltat, odajön, és odahajol hozzám. Egy életre hálás vagyok".

Kardos Mihály 1946. november 18-án született Szegeden. 1969. november 23-án szentelte pappá Udvardy József püspök a Szeged-Csanádi Egyházmegye szolgálatára. Több plébánián is tevékenykedett. Lelkiségét meghatározták gyermekkorában a jezsuiták. Papi pályája során mindig nagy jelentőséggel bírt számára a hívek közössége, a velük való közvetlen lelkipásztori kapcsolat. Elhatalmasodó cukorbetegsége miatt az elmúlt években mindkét lábát elveszítette, így kerekesszékbe kényszerült. Ezzel együtt derűs, szeretetteljes személyiségével, mélyen imádságos lelkületével, az Úr Jézusba vetett hitével maga köré vonzza a híveket. Misézik, gyóntat, és hetente bibliakört vezet szülővárosában. Saját elhatározásából a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Szegedi Hajléktalanellátó Központjában él, holott az egyházmegye saját idősotthonát is választhatná. Úgy érzi, papi, lelkipásztori hivatásának egyfajta kiteljesedése, hogy a hajléktalanok között él, osztozik sorsukban, pásztorként kísérheti őket.

Ferenc pápát a Bazilikában Veres András köszöntötte a püspökök, papok, diakónusok, szerzetesek, papnövendékek és lelkipásztori munkatársak nevében, és arról beszélt, hogy több generáció gyűlt össze a tiszteletére, de összeköti őket Krisztus szeretete. A naponta jelentkező kihívások mellett a vallási életnek vannak új, örvendetes fejleményei is – mondta a püspök a pápának. A Ferenc pápa által létrehívott szinódusi folyamat útmutatás lesz a magyar egyház tagjai számára is. "Nekünk Krisztus a jövőnk" – jelentette ki.

Magyarországon érezze jól magát közöttünk – zárta a beszédét, és átadta a szentatyának az ajándékot, a máriapócsi kegykép valósághű másolatát.

Ezután négy tanúságtétel következett, elsőként a 88 éves Brenner József katolikus pap beszélt személyes Isten-kapcsolatáról, valamint testvéréről, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanújáról, Brenner János ciszterci szerzetesről, akit 2018-ban avattak boldoggá. Másodikként Kondás Sándor görögkatolikus pap beszélt az Istenhez fűződő viszonyáról, arról, hogyan lett az egyháza elkötelezett híve. Harmadikként Hernády Krisztina szerzetes vallott a pápának arról, hogy miért vállalta áldozatos hivatását, és min dolgozik a nővértársaival Hódmezővásárhelyen. Végül Pavelczak-Major Dorina a katekéták nevében tett tanúságot az egyházfő előtt. A tanúságtételek után Ferenc pápa beszélt a megjelentekhez.

"Örülök, hogy ismét ott lehetek, miután részt vehettem az eucharisztikus kongresszuson. Ez a kegyelem nagy pillanata volt" – kezdte a szentatya, és arról beszélt, hogy a változó világban is tanúságot kell tenni. "Krisztus a mi jövőnk. Ez a legfontosabb feladat, ami előttünk áll. Krisztusra mint a jövőnkre tekintsünk, ő a kezdet és a vég. Az emberi történelem alapja és végső célja. Nem engedhetünk a csüggedésnek. Életünk szilárdan az ő kezében van, ha erről megfeledkezünk, akkor emberi eszközöket fogunk keresni, hogy megvédjük magunkat a világtól. Ekkor kereszténységünk elveszti erejét, és megszűnik a súlyunk" – mondta Ferenc pápa.

Két kísértésről szólt, amelytől egyházként óvakodniuk kell. Az egyik a jelenlegi történelmünknek az az olvasata, hogy minden elveszett, eltűntek a múlt értékei, a másik mai korunk naiv olvasata, amely elhiteti, hogy minden rendben van, csak megváltozott a világ, és alkalmazkodni kell hozzá kétkedés nélkül. Az egyházfő viszont kiemelte, az evangélium új látásmódot ad, és befogadó szemmel kell élni.

A fügefa képére emlékeztetett, amelyre Jézus hívta fel a figyelmet, aki arra figyelmeztetett, hogy a Földön semmit sem szabad abszolútnak tekinteni, mert minden változik. "Kő kövön nem marad. Az Úr hozzáteszi, hogy amikor minden elmúlik, szörnyű dolgok történnek, akkor majd meglátják az ember fiát, hogy eljön nagy hatalommal és dicsőséggel. Vegyetek példát a fügefáról, mert amikor kihajt, tudjátok, hogy közel a nyár. Amikor ez bekövetkezik, az úr közel van, már az ajtóban. Arra vagyunk hivatva, hogy megbecsüljük ezt az időt. megtanuljuk felismerni Isten jelenlétének a jeleit a való világban. Mindent az evangélium fényében kell néznünk, anélkül, hogy elvilágiasodnánk. Figyeljetek oda erre. Ez a legrosszabb, ami megtörténhet egy keresztény közösséggel. Az anyagias és hedonista életideál kockázata" – mondta.

Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy nagy a kísértés a bezárkózásra, de szerinte fel kell tenni a kérdést, hogyan lehet párbeszédbe lépni az evangéliummal, mert szerinte a szekularizáció minden alkalommal az egyház megszabadulását jelentették a világiasság megjelenési formáitól. "Ez egy kihívás, meg kell tisztítanunk az egyházat a világiasságtól" - jelentette ki.

Fontosnak minősítette, hogy képesek legyenek meghallgatni a kérdéseket, de ez nem könnyű szerinte, mert belső kétségekben sincs hiány. A papi hívatás nehézségéről is beszélt, kevesebben vannak, sokan idősebbek, és a fáradtság jelei mutatkoznak rajtuk. Ez sok európai ország gondja, de "a válaszok az Úrtól jönnek, nem a világból".

Szükség van arra szerinte, hogy megújítsák a lelkipásztori munkát, prioritásként kezelve az evangelizációt. Felhívta a figyelmet a ketakétáknak és a diakónusoknak a munkájára, mert nekik döntő szerepük van a hit átadásában a fiataloknak.

"Ha távolságtartónak vagy megosztottnak látszunk, akkor nem fogunk gyümölcsökként teremni. Szomorúan megosztottak vagyunk, ahelyett, hogy egy csapatként játszanánk, az ellenség játékát segítjük. Ez az ördög specialitása. Belső konfliktusok vannak, politikai és társadalmi kérdésekben is. Győzzük le a megosztottságot. Verjünk gyökeret az imádságban. Törekedjünk az élethosszig tartó tanulásra, és figyeljünk oda egymásra. Figyeljetek oda a pletykálkodásra. Ez a pusztítás útja. Aki nem mond rosszat másról, az egy szent. Semmi pletykálkodás" – hangsúlyozta.

Az atya arcát mutassátok meg Isten szent népének – mondta a lelkipásztoroknak. Isten hozzáállása a közelség. És kiemelte a befogadás fontosságát a menekültek, a kisebbségek, a szegények iránt, az irgalmasság és a közelség felmutatását. Megemlékezett Szent Istvánról is, aki meghallgatott mindenkit, párbeszédet folytatott, és segítette a szegényeket, a leggyengébbeket, és befogadó volt mindenkivel.

"Meg vagyok győződve, hogy sziklaszilárd hitetek van. Ez az én meggyőződésem" – jelentette ki a szentatya, aki megemlékezett Mindszenty József bíborosról is. "Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől. Legyetek befogadók, az imádság emberei, mert a történelem és a jövő ettől függ. Megköszönöm a hiteteket és hűségeteket" -  mondta. "Imádkozom értetek, hogy soha ne győzzön le benneteket a belső fáradtság, ami középszerűséget okoz. Továbbra is imádkozzatok értem" – zárta beszédét Ferenc pápa.

Utána elmondta a Mi Atyánkot, majd a kezébe adták a Szent Jobbot, amelyet megcsókolt. A jelenlévők hosszasan tapsoltak a pápának, aki utána kiment a bazilika elé, és köszöntötte a híveket, sokakkal kezet rázott, és így zárta pénteki budapesti programját.

Az egyházfő este nem egy luxusszállodában szállt meg, hanem saját nagykövetségének épületében. Az Apostoli Nunciatúra épülete a XII. kerületi, Gyimes utcában van. Itt egy külön lakosztályban lakott a katolikus egyházfő. Az ingatlan belső őrzését a svájci gárda és a Vatikán titkosszolgálata biztosítja, a magyar rendőrök viszont a környék mellékutcáit is lezárták, az ott lakók is csak speciális engedéllyel, ellenőrzés után hajthattak be. A pápára egyébként sztárséfek helyett apácák főznek - körültekintően kell eljárniuk, hiszen Ferenc pápa korábban vastagbélműtéten esett át, emiatt a mai napig szigorú, zsírszegény diétát kell követnie.

AJÁNLÓ

Második nap

A pápa szombati programja ekképpen alakult: 8.45: találkozó vak gyerekekkel (Batthyány-Strattmann László Otthon), 10.15: találkozó szegényekkel, menekültekkel (Árpád-házi Szent Erzsébet-templom, Rózsák tere), 11.30: találkozó görögkatolikusokkal (Istenszülő oltalma-templom), 16.30: találkozó fiatalokkal a Papp László Arénában, este pedig zárt körű találkozó magyar jezsuita rendtársaival az Apostoli Nunciatúrán.

Ferenc pápa szombat reggel magánlátogatást tett a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban. Beszédében a szentatya kiemelte: a realitás befogadása az evangélium útja. A katolikus egyházfő az otthonban vak, gyengénlátó és halmozottan sérült gyermekekkel találkozott, az épületre kitűzték a pápai sárga–fehér zászlót, oldalára pedig az „Isten hozta a Szentatyát” feliratot függesztették ki. Ferenc pápa néhány perccel háromnegyed kilenc előtt érkezett az intézménybe, ahol Inotay György igazgató fogadta. Belépés után megálltak néhány percre az intézmény kápolnájánál, majd az igazgató megmutatott Ferenc pápának néhány szobát az otthonban, illetve a szentatya találkozott azokkal a gyermekekkel, akiknek az állapotuk miatt nehézséget okozott volna végig ülni a teljes műsort.

Ferenc pápa az Otthon kapujában (kép: Máthé Zoltán, MTI)

A nagyteremben Inotay György megbízott igazgató köszöntötte Ferenc pápát. "Szentséges atya, Ferenc! Tégy engem békéd eszközévé, ahol gyűlölet van, ott szeretet legyen, ahol kétség, ott hit, ahol reménytelenség, ott remény, ahol bánat, ott öröm legyen” – idézte latin nyelven Szent Ferenc imáját az intézményvezető, majd úgy folytatta: „köszönjük, hogy látogatásával megerősít minket a hitben, a reményben és a testvéri szeretetben. Dicsértessek a Jézus Krisztus!” - mondta.

Ezt követően az intézményben lakó fiatalok műsort adtak a pápának, énekeltek, majd Inotay György az otthon két lakójával közösen átadta a szentatyának szánt ajándékokat, amelyek elkészítésében valamennyi gyerek részt vett. Átadtak Ferenc pápának egy kék–fehér, illetve sárga–fehér színű tarisznyát – utalva Argentína és a Vatikán zászlajára –, valamint egy nemeztechnikával készült, sárga–fehér színű rózsafüzért, amelyet egy kőrisfából készült ferences kereszt díszít.

A szentatya kapott egy olasz nyelvű könyvet is, amely Fehér Anna nővérről, az intézmény alapítójáról szól, továbbá két levelet: az egyik az otthon lakóinak üzenete (olaszul és Braille-írással), a másik pedig egy vak kisfiú gyógyulástörténete.

A pápa rózsafüzért ajándékozott a gyerekeknek, majd beszédet mondott: "Nagyon szépen köszönöm a gyengédséget, amivel itt fogadtatok. Köszönöm az énekeket, a gesztusokat, a szemeiteket. Köszönöm Önnek, igazgató úr, hogy ezt a találkozót Szent Ferenc imájával kezdte" – fogalmazott a szentatya, hozzátéve: "ez az ima olyan, mint egy életprogram, mert a szent kéri a kegyelmet, hogy ott, ahol valami hiányzik, ott ő valamit hozzátegyen. Hogy tovább menjen az életben a realitás. Ez pedig nem más, mint tiszta evangéliumhirdetés".

Ferenc pápa kiemelte, sokkal könnyebb különböző ötleteket, ideológiákat elsajátítani, mint olyannak befogadni a realitást, amilyen, mégis, ez utóbbi az "evangélium útja". "Jézus Krisztus útja ez, és ez az az út, amit Ön, igazgató úr, ki akart fejezni Szent Ferenc imájával az elején. Köszönöm nektek mindannyiótoknak!" – zárta beszédét a szentatya, majd a részt vevő gyerekekkel és az otthon dolgozóival közösen latinul elmondták a Miatyánkot.

A pápa beszédét Tomán Zoltán temesvári egyházmegyés pap fordította, aki a Szentszék Államtitkárságán dolgozik.

Ferenc pápa ezután a Rózsák téri Szent Erzsébet-templomba ment, ahol a magyar katolikus egyház segítő szervezeteivel, menekültekkel és szegényekkel találkozott. A katolikus egyházfő megköszönte a magyar egyháznak a tevékeny szeretet melletti elkötelezettségét, és köszönetet mondott az ukrajnai háború elől menekülők nemcsak nagylelkű, hanem lelkes befogadásáért is. A pápa elmondta, hogy az evangélium középpontjában a szegények és a rászorulók állnak, mert Jézus azért jött, hogy "örömhírt vigyen a szegényeknek". Ez izgalmas kihívás elé állít bennünket, hogy "az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya" és ne váljon áldozatává egyfajta "lelki egoizmusnak" – fogalmazott. Az igazi hit "kényelmetlen, kockáztat, kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel és képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük" – mondta Ferenc pápa.

Kitért arra: a tevékeny szeretet nyelvét beszélte Szent Erzsébet, akit a magyar nép annyira tisztel és szeret. Szent Erzsébet, a király leánya fényűző és kiváltságos környezetben nőtt fel, mégis, megérintve a Krisztussal való találkozástól, elutasította a világ gazdagságát és hiúságait, hogy ezekről lemondva a rászorulókról gondoskodjon. Ez a tevékeny szeretet nyelve - nyomatékosította az egyházfő.

A hajléktalanok, szegények, betegek segítéséről szólva Ferenc pápa hangsúlyozta: "nem elég csak kenyeret adni, ami a gyomrot táplálja, hanem az ember szívét is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segítségnyújtás, hanem az egész emberre figyel és Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani: „olyan szeretet, amely segít visszanyerni szépségünket és méltóságunkat".

Megjegyezte: "a tevékeny szeretet bátorságot és ránézést jelent, nem lehet ugyanis segíteni úgy, ha közben másfelé nézünk. Nem lehet táplálékot adni távolról, érintés és odanézés nélkül" – mondta. Az érintéssel és a ránézéssel egy út kezdődik azzal a nélkülöző emberrel, aki "segít neked megérteni, hogy te magad is nélkülöző ember vagy Isten szemében és kezében" – fogalmazott Ferenc pápa.

Az egyházfőt Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Katolikus Karitász elnöke köszöntötte. A szeretetszolgálat munkáját bemutatva felidézte: Magyarországon 1931-ben alapították meg a Katolikus Karitászt, amely nagy lendülettel végezte munkáját 1950-ig, amikor a kommunista rendszer betiltotta működését. Szinte titokban élt tovább a plébániákon a munka egészen 1991-ig, amikor hivatalosan újraindulhatott a segélyszervezet.

A szeretetszolgálat sok ezer önkéntessel és sok hivatásos segítő szakemberrel gondozza az időseket és a betegeket, segíti a rászoruló családokat, a fogyatékkal élőket, kiveszi részét a szenvedélybetegek gyógyításából, segíti a hajléktalanokat, a hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartozókat, támogatja az üldözött keresztényeket, a menekülteket és a humanitárius katasztrófák áldozatait. Hozzátette: a Katolikus Karitász mellett más szeretetszolgálatok is működnek Magyarországon, így a Máltai Szeretetszolgálat, különböző katolikus intézmények és lelkiségi csoportok, közösségek, illetve más hitvallású szervezetek is.

A találkozón Ferenc pápa beszéde előtt tanúságtételek hangzottak el. Elsőként a Nyíregyházi Egyházmegye területén, Máriapócson élő roma asszony, Fürtösné Kanalas Brigitta számolt be arról, hogyan segítette őt nehéz helyzetében a görögkatolikus egyház, munkát és otthont biztosítva neki és gyermekeinek. A második tanúságtevő az ukrán Oleg Jakovlev és családja volt. A héttagú család a Budapesttől 1500 kilométerre lévő Dnyipropetrovszkból menekült Magyarországra 2022 májusában.

A családfő felidézte: több napig tartó út után érkeztek Magyarországra, ahol szállást és segítséget kaptak. Később a Katolikus Karitász integrációs központjában is szeretettel fogadták őket - mondta, hozzátéve, kézzelfogható anyagi segítséget, utalványokat is kaptak, ami "életmentő volt a családnak és bátorítást, reményt is adott. Számunkra és gyermekeink számára Magyarország egy új élet kezdetét, egy új esélyt jelentett. Itt befogadtak bennünket és új otthonra leltünk" -  fogalmazott Oleg Jakovlev. A család gyermekei egy dallal köszönték meg a Katolikus Karitász munkáját és köszöntötték az egyházfőt.

Végül Kunszabó Zoltán diakónus és felesége, Kunszabóné Pataki Anna, a hajléktalanokat segítő Csak Egyet Szolgálat alapítói beszéltek munkájukról. Kunszabó Zoltán elmondta: Budapesten 2246 ember lakik hajléktalanszállókon és 436 él az utcán. A hajléktalanságtól veszélyeztetettek száma azonban ennél sokkal nagyobb: vendégeik között vannak volt állami gondozottak, pszichiátriai problémákkal, szenvedélybetegségekkel küzdők, börtönből szabadultak, és vannak közöttük a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák és idősek is.

A tanúságtételek és Ferenc pápa beszéde után az egyházfő vezetésével elimádkozták a Miatyánkot, majd Ferenc pápa megáldotta a részvevőket. A találkozó végén szendrőládi romák zenéltek.

Ferenc pápa a templomba érkezésekor és távozásakor is hosszan üdvözölte a padsorokban ülő szegényeket és a roma közösség képviselőit.

Az egyházfő az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomból a szintén a Rózsák terén álló görögkatolikus Istenszülő oltalma-templomba ment, hogy találkozzon a görögkatolikus közösséggel. Itt Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita fogadta. "Ez a költői és teológiai kép itt, ezen a téren, különösen is érvényesül. Egymás mellett áll két templom, egymás mellett él két közösség, a római és a görögkatolikus. A plébánia és parókia összeér, közösségi életünk összeforr. Ezt a templomot a római katolikus testvérektől kaptuk, jó 120 évvel ezelőtt" – mondta.

Mint mondta, nekik, görögkatolikusoknak különösen is fontos a katolikus egyházhoz tartozásuk. "Születésünktől, az első unióktól fogva sokat kellett szenvednünk ezért a kettős hovatartozásért. Vértanúink nemcsak keresztény hitükért, hanem kifejezetten a katolikus egyházhoz tartozásukért haltak meg, hiszen ha vállalják a kommunista erőszak diktátumát, visszatérnek az ortodox hitre, megmenthették volna az életüket, de inkább meghaltak, semhogy a katolikus egyházat megtagadják" – fogalmazott. Hozzátette: "ezért senki nem vonhatja kétségbe, hogy miközben igyekszünk hűséggel ragaszkodni keleti gyökereinkhez, ezzel nem különállni akarunk, hanem hidat képezni a két testvéregyház között, hiszen mi valamilyen módon mindkettőhöz odatartozunk" – mondta.

Az érsek-metropolita hangsúlyozta: a pápa látogatásával "óriási megerősítést kaptak", hogy a katolikus egyháznak ők is egyenértékű tagjai és kiemelte, ígéretet tesznek arra, hogy miközben Krisztust keresik és hirdetik, egyházi létükben az egység hordozói és építői lesznek. Ezt mindenekelőtt buzgó imádsággal szeretnék munkálni, ezt tartják legfőbb kötelességüknek és lehetőségüknek, "ezzel tudjuk éltetni a Titokzatos Testet".

A görögkatolikus közösség ajándékot is adott Ferenc pápának: a keleti egyház rózsafüzérét, egy száz szemes csotkit, amelyet görögkatolikus fiatalok kötöttek erre az alkalomra. Az ajándékot gyermekek adtak át és Ferenc pápa azonnal felvette a jobb csuklójára.

Kocsis Fülöp kiemelte: az ajándék mindannyiuk üzenetét fejezi ki, "hogy gyermeki hittel fogjuk szeretni Krisztus Urunkat, az ő egyházát és földi helytartóját, (...) Ferenc pápánkat". A pápa rózsafüzérrel ajándékozta meg a gyermekeket.

Kocsis Fülöp ezután felkérte a Szentatyát, csatlakozzon hozzájuk és imádkozza velük a nagy litániát, a béke ekténiáját a rítusuknak megfelelően.

Az imádkozás után Ferenc pápa felvette az aranyszínű, görögkatolikus stólát (epitrachelion) és megáldotta a jelenlévőket. A pápa ezt követően a templom bejáratáig sétált a hívek énekével kísérve, megállva és beszélgetve a hívekkel. A templomot már kerekesszékben hagyta el. A Rózsák terén összegyűlt emberek énekeltek a pápa távozásakor.

Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a budapesti Rózsák terén, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozik (kép: Balogh Zoltán, MTI)

Ferenc pápa délután a Papp László Budapest Sportarénába ment, hogy az álmok és a célok szerepéről, a közösség, a csapatjáték, mások szolgálata, a csend és az ima fontosságáról beszéljen a fiataloknak. "Senki sem veheti el a helyeteket az egyház és a világ történetében, senki sem képes arra, amire csak ti vagytok képesek" - mondta. Ferenc barátainak nevezve a fiatalokat úgy fogalmazott: "Ti mind értékesek vagytok Jézus számára és számomra is". Azt kérte tőlük, segítsenek egymásnak elhinni, hogy szeretik őket, értékesek, és nagy dolgokra vannak teremtve. Szólt arról is: "Jézus nem prédikál, hanem utat nyit. Azt akarja, hogy tanítványai ne a leckét ismételgető iskolások legyenek, hanem szabad és úton lévő fiatalok, egy olyan Isten társai, aki meghallgatja szükségleteiket és odafigyel álmaikra. Jézus nem rombolja le, hanem kijavítja az álmokat. Egy dologhoz azonban ragaszkodik: az ember nem attól lesz nagy, hogy mások fölé emelkedik, hanem attól, hogy leereszkedik másokhoz, nem mások kárára, hanem mások szolgálatával".

Teltház Ferenc pápa érkezése előtt a Papp László Budapest Sportarénában (kép: Illyés Tibor, MTI)

A pápát egy felvezető műsorral várták, amelyben többek közt elhangzottak részletek a pápa fiatalokhoz írt, Christus vivit kezdetű apostoli buzdításából, közben pedig kisfilmben mutatták be az egyházfő eddigi munkásságát. Az eseményen fellépett a Forráspont Band és a 4 Akkord Show Kórus, majd a pápalátogatás hivatalos dala is felcsendült, amelyben Dolhai Attila, Nagy Bogi, Dánielfy Gergő, Szőcs Reni és Szandi énekel, végül Rúzsa Magdi is színpadra lépett.

Rúzsa Magdi Facebook-oldalán osztotta meg követőivel, hogy milyen életre szóló ajándékot kapott a fellépésért. A képen egy bőrtokba belehelyezett rózsafüzér látható, amin Ferenc pápa címere és a mottója látható: Miserando atque eligendo, azaz "Megkönyörült és kiválasztotta". Egyenlőre azt nem tisztázta az énekesnő, hogy magától a pápától kapta az ajándékot, vagy esetleg az emberei adták át neki. Mindenesetre az biztos, hogy felejthetetlen élményben volt ma része Magdinak.

A programba szombaton bekerült egy előre nem tervezett, így be sem jelentett pont is: Ferenc pápa magántalálkozón fogadta Karácsony Gergely főpolgármestert. A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint a pápa az Apostoli Nunciatúrán fogadta Karácsony Gergely főpolgármestert, akit elkísért a találkozóra felesége, lánya és fia is. A főpolgármesterrel folytatott találkozón a pápa külön kiemelte azt a meggyőződését, hogy "falak helyett hidakra van szükség". A főpolgármester a budapestiek nevében egy XIX. század végén készült Lánchíd-fényképet, Klösz György alkotását ajándékozta Ferenc pápának.

Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatásának hivatalos logójában a Lánchíd látható stilizált ábrázolásban, és a Szentatya egyik 2021-es budapesti beszédében, valamint tegnap a Karmelita kolostorban a közélet szereplőihez intézett beszédében is említette a hidat. "Budapest leghíresebb hídja, a Lánchíd segít abban, hogy egy ilyen Európát képzeljünk el, egy sok különböző láncszemből állót, amelyek az összetartozásban találják meg szilárdságukat. Ebben segítségünkre van a keresztény hit, és Magyarország »hídépítő« lehet, kihasználva sajátos ökumenikus jellegét: itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül – emlékszem az összejövetelre, melyen együtt voltam velük másfél évvel ezelőtt –, tisztelettudóan, építő szellemben együttműködve" – mondta a közélet szereplőihez intézett beszédében a Szentatya.

Karácsony a magánlátogatáson megköszönte a katolikus egyházfőnek, hogy "a válságok közepette a budapestiek erőt és bátorságot meríthetnek látogatásából és a városról is szóló szavaiból". Ezenkívül arról beszélt a főpolgármester, hogy "Budapest szabad, sokszínű és szolidáris városként kiemelt figyelmet fordít az elesettek, a szegények és a menekülők támogatására".

A pápalátogatás hivatalos logoja

A főpolgármester távozása után Ferenc pápa magyar jezsuitákat fogadott kora este a szálláshelyén, az Apostoli Nunciatúrán. A hagyományok szerint a jezsuita Ferenc pápa minden alkalommal külön találkozik a helyi rendtársaival hivatalos látogatásain. Az esemény – mint korábban más országokban is – magántalálkozó, amelyen a pápa kötetlen, testvéri együttlét során ismerkedik meg rendtársaival, az adott provincia életével. A jezsuiták több ajándékot adtak át az egyházfőnek. Kiemelkedik közülük a rendtartomány életéről Ferenc pápának készített képes kiadvány, benne lelkiségi, kulturális, társadalmi és szociális kezdeményezéseik bemutatásával. A Jezsuita Menekültszolgálat és a jezsuita arlói romamisszió egy-egy kézzel készített albumba rendezte tevékenységének legfontosabb pillanatait. Az ajándékok között volt az Ignác - A lelkek lovagja című jezsuita musical Erkel színházbeli előadásának felvétele, amelynek egyik betétdala lett a pápalátogatás himnusza. A pápa a találkozón elhangzott beszédének összefoglalóját, a szokások szerint, várhatóan néhány hét múlva a Vatikán munkatársai közzé teszik.

 

Harmadik nap

A pápa vasárnapi programja ekképpen alakult: 9.30: katolikus szentmise a Kossuth téren (az egyetlen regisztrációmentes esemény), amelyre a híveknek külön liturgikus kiskönyv (Adoremus) készült, itt hozzáférhető, 16.00: találkozó a 30 éve újraalapított Pázmány-egyetemen az egyetemi és kulturális élet képviselőivel, késő délután: felszállás Ferihegyről.

A Kossuth Lajos téri szentmise fél 10-kor kezdődött, de már reggel 8 órakor tömegek lepték el a teret. Az oltártól balra kék szektorban a társadalmi és a politikai élet vezető személyiségei foglalnak helyet, az oltár előtt papok és szerzetesek, két oldalán a szertartás szolgái. A szertartás orgonájánál Harmath Dénes foglalt helyet. A szentmisén mindenki részt vehetett előzetes regisztrálás nélkül. Akik a 25 ezer ember befogadására képes téren nem kapnak helyet, a környező utcákban, kivetítőről nézve követhetik nyomon az eseményeket.

Ferenc pápa reggel 9 órakor érkezett meg a térre, majd átszállt a Fiat 500-asból a pápamobilba és elkezdte körbejárni a teret. A 2-es villamos vonalán haladt, a résztvevők magyar, illetve vatikáni címeres zászlókkal integettek. A pápa is integetett és áldást osztott.

Ez az esemény is bővelkedett személyes, előre meg nem tervezett eseményektől. Ferenc pápa nemcsak körbement a tömegben, hanem időnként megállította a járművet és interakciókba lépett a közönséggel. Több alkalommal kisgyermeket nyújtottak a pápamobil felé, a pápa a homlokukra keresztet rajzolt.

A zászlókról, transzparensekről kiderült, hogy a magyar városokon túl szinte az összes határon túli országból érkeztek résztvevők. Orbán Viktor miniszterelnök is ott van az első sorokban. A testvéregyházak képviselői is helyet kaptak a dísztribünön. Mindenki elfoglalja a helyét a résztvevők közül. A 25 ezer főt befogadni képes tér tele van, a környező utcák elejében is állnak hívek, ők kivetítőkön követhetik az eseményeket.

Bevezető ének - Liszt Ferenc Tu es Petrusát énekli a kórus. A mise elején Ferenc pápa bűnbánat gyakorlására szólított. A résztvevők a liturgikus kiskönyv (Adoremus) segítségével követhetik a szentmisét. Kodály Zoltán Magyar miséjéből hangzik el az Uram, irgalmazz! és a Dicsőség ének. Könyörgés után olvasmány az Apostolok cselekedeteiből (ApCsel 2,14a 36–41), válaszos zsoltár (22,1–3a 3b–4. 5. 6), szentlecke Szent Péter apostol első leveléből (1Pét 2,20b–25). Evangélium Szent János könyvéből (Jn 10,1–10).

Az Alleluja után Ferenc pápa kezd beszélni, olaszul, szavait részenként magyarra fordítva tolmácsolják.

Időzzünk el a jó pásztor két cselekedeténél. Először nevükön szólítja, majd kivezeti őket. Üdvösségünk történetének kezdetén nem mi állunk. A kiindulópont Isten hívása, a vágyakozása, hogy elérjen minket. Irgalmának bősége, amellyel meg akar menteni minket a halálból és a bűnből. Jézus az emberiség jó pásztoraként jött, hogy a nevünkön említsen és hazavezessen minket.

A veszteségeinkben, a félelmeinkben, a szomorúság börtönében Jézus jó pásztorként jön, hogy meggyógyítsa sebeinket és magára vegye gyengeségeinket, hogy az ő nyájában egységre hívjon minket, és megismerjük az Atyát és egymást.

Itt érezzük meg, hogy Isten szent népe vagyunk, ő gyűjtött egybe minket, ezért vagyunk az ő népe, az ő egyháza. Bár különbözünk egymástól és különböző közösségekhez tartozunk, szeretete nagysága ölelésben egyesít minket. Olyan jó, hogy ezt az örömöt más egyházak képviselőivel, hívekkel és nem hívekkel, a közjogi méltóságokkal, a civil szervezetekkel is megoszthatjuk. Ez a katolicitás. Jézus arra hívott, hogy az ő nyáját befogadóvá tegyük, és ne kirekesztővé.

Miután a pásztor nevén szólította juhait, kivezeti őket. Isten először az ő családjává tesz minket, hogy a népévé váljunk, majd elküld minket, hogy a minket megújító szeretet tanúivá váljunk. Ezt a mozgást, belépni és kilépni, a kapu képével is megragadhatjuk. "Én vagyok a kapu, aki rajtam keresztül megy be, üdvözül. Ki-be jár, legelőt talál".

Jézus a kapu, amely szélesre tárult, hogy beléphessünk az Atya közösségébe és megtapasztalhassuk irgalmát. De a nyitott kapu arra is szolgál, hogy elhagyjuk azt a helyet, ahol vagyunk. Így hát miután visszavezetett minket Isten közösségébe, Jézus visszairányít minket a világba. Arra buzdít, hogy találkozzunk testvéreinkkel. "Arra kaptuk meghívást, hogy legyen bennünk bátorság eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára"

A kifelé lét azt jelenti, hogy Jézushoz hasonlóan nyitott kapuvá válunk. Szomorú individualizmusunk zárt kapuit látni egy olyan társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy elsorvasztja őket a magány; a zárt kapukat azokkal szemben, akik mások, idegenek, menekültek, szegény; egyházunk zártságát, bezárkózva azok előtt, akik Isten bocsánatára vágynak.

"Kérlek benneteket, nyissuk ki a kapukat! Próbáljunk mi is szavakkal és hétköznapi tettekkel olyanok lenni, mint Jézus! Olyan kapuk, amelyeket senki előtt nem csapnak be. Olyan kapuk, amelyeken bárki beléphet és megtapasztalhatja Jézus megbocsátását és szeretetét".

Különösen magamnak, püspök és pap testvéreknek ismétlem. Mert a pásztor nem rabló és nem tolvaj, vagyis nem él vissza szerepével. Nem lopja el a teret laikus testvéreitől, nem gyakorol merev tekintélyt. Nyitott kapuk legyünk, Isten kegyelmének szakértői, szakértői a közelségnek!

Mondom ezt a laikus testvéreknek is: Legyetek nyitott kapuk! Legyetek nyitott kapuk!

"Legyünk nyitottak egymás felé, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni!"

Jézus végtelen gyengédséggel gondoskodik rajtunk. Ő a kapu, és aki őrajta keresztül lép be, annak örök élete van. Ő a jövőnk, a bőséges élet jövője. Ezért soha ne csüggedjünk, ne hagyjuk, hogy megfosszuk magunkat attól az örömtől és bölcsességtől, amit ő adott nekünk.

A hívek könyörgése 10:16-kor kezdődött: Szentatya: Testvéreim! Krisztus a jó Pásztor és a kapu a juhok számára. Az ő igéjének alázatos hallgatása lesz most az az ima, amivel odafordulunk az aratás Urához.

Németül: Imádkozzunk Ferenc pápáért, a püspökökért és a papságért, hogy Krisztus, a jó Pásztor nagylelkűségével vigyázzanak Egyházadra!

Ukránul: Imádkozzunk a világ békéjéért, hogy a hatalmat gyakorlók és mindazok, akik társadalmi felelősséget vállaltak, az igazi jót keressék, hogy a nemzetek egyetértésben élhessenek!

Magyarul: Imádkozzunk magyar hazánkért, hogy a feltámadott Megváltó öröme adjon nekünk megújulást és jövőbe vetett reménységet!

Románul: Imádkozzunk a keresztények egységért, hogy minden gyermeked találjon vissza a veled és az egymással való teljes közösségre, hogy egy nyáj legyen és egy Pásztor!

Horvátul: Imádkozzunk a keresztény családokért és a fiatalokért, hogy szívükben szülessék meg a vágy, hogy a te hűségedre és szeretetedre alapozva életüket, készek legyenek áldozatot hozni másokért!

Szlovákul: Imádkozzunk a megszentelt életre meghívottakért, hogy legyen erejük elfogadni és megőrizni hívásod kegyelmét!

Szlovénül: Imádkozzunk elhunyt testvéreinkért, hogy vezesd mindnyájukat a feltámadás dicsőségébe, és örök boldogságban éljenek!

Szentatya: Urunk, Istenünk, hallgasd meg imáinkat, és tégy minket készségessé arra, hogy Fiadat, a Pásztort és Bárányt kö-vetve, mindennap a te akaratodhoz őszintén ragaszkodva járjuk életünk útját. Krisztus Urunk által. – ámen.

Ezután az eucharisztia liturgiája következett: Prefáció: eukarisztikus és megszentelő ima, a szentmise bemutatásának központi, legkiemelkedőbb eseménye, melyet Krisztussal egyesült Egyház intéz az Atyához, megköszönve neki a megváltás kegyelmét, és felajánlva neki Krisztus áldozatát. Az oltárnál Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kezdte meg a liturgikus főcelebránsi szolgálatot. Mivel a pápa nehezen tud huzamosan egy helyben állni, elnökli a szentmisét, de az oltárnál egy kiválasztott bíboros, most Esztergom-Budapest főpásztora látja el a liturgikus főcelebránsi szolgálatot.

A Szentáldozás 10:30-kor kezdődött: Zeng a "Mi Atyánk", majd felhangzik az Isten Báránya, majd Ferenc pápa áldoz, utána a résztvevők: osztják az ostyát a híveknek. 10:50-kor az áldozás utáni könyörgés kezdődik, amit Ferenc pápa mondott el.

Erdő Péter köszönti a pápát. A bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úgy kezdte beszédét, hogy felidézte, amikor a pápa arról beszélt, hogy el kell látogatnia a perifériára. Ennek kapcsán megemlítette, Magyarország is sokáig peremvidék volt.

"Köszönjük, hogy elhozta az irgalmasságot és a gyöngéd szeretetet. Köszönjük, hogy elhozta a dialógus és béke üzenetét, amely ma különösen is időszerű!"

Majd Erdő Péter apostoli áldást kért a pápától.

11:00-kor ismét Ferenc pápa beszél: Megköszönte Erdő Péter bíboros szavait. Köszöntötte Novák Katalint, Orbán Viktort és a társadalmi élet jelenlévő képviselőit. Kifejezte háláját az egyházi személyek és a magyar nép tagjai felé azért a fogadtatásért és szeretetért, amit az elmúlt napokban megtapasztalt. Kifejezte háláját azoknak, akik messziről érkeztek, illetve akik sokat dolgoztak a látogatásért. Külön megemlékezett a betegekről és idősekről, akik nem tudtak jelen lenni, akik elvesztették hitüket Istenben. "Közel érezlek titeket magamhoz. Imádkozom értetek és megáldalak titeket!". Örömét fejezte ki, hogy itt a különböző felekezetek kapcsolatban vannak egymással és kölcsönösen támogatják egymást.

"A nyugati kereszténység keleti végén élünk ezer éve, idézte fel Erdő Péter szavait a pápa, hozzátéve ehhez: milyen szép, hogy a határok kapcsolódási pontokat jelentenek, és hogy Krisztus hívei azokat helyezik előtérbe, amik összekötnek, és nem azokat, amik elválasztanak. Az evangélum egyesít, azáltal, hogy visszatérünk a forráshoz, a keresztények útja Jézus szándéka szerint folytatódik, akinek az a szándéka, hogy egy nyájba egyesüljünk. Szűz Máriára, a magyarok nagyasszonyára bízok minden magyart, e nemes országból az ő szívére szeretném bízni a kontinens jövőjét, amelyre az elmúlt napokban sokat gondoltam, különösen a béke ügyét. A béke szándékának megszületéséért, egy testvérekkel és nem falakkal teli világért könyörgött. Isten Szent Anyja, hozzád imádkozunk az egyházért Európában, hogy újra megtalálja az imádság erejét, felfedezze alázatodat és engedelmességedet. Azt kívánom nektek, hogy Krisztus örömét terjesszétek. Hálás vagyok az elmúlt napokért, a szívemben hordozlak titeket. Isten, áldd meg a magyart!" - zárta beszédét Ferenc pápa.

Mindenki, aki tud, áll a téren. A pápa is, botra támaszkodott, az esztergomi kincstárból származó Mária-képet nézve. 11:13-kor ezzel véget ért a szentmise a Kossuth téren, a pápa átült egy tolókocsiba. Elkezdődött a kivonulás, közben Kodály Zoltán Magyar miséjének utolsó éneke, az Ite missa est hallható.

A katolikus egyházfő a Kossuth téri rendezvény után a magyarországi látogatásának utolsó helyszínére érkezett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre. Pontos volt, a terveknek megfelelőn délután 4-kor már ott volt, az egyetemi és kulturális élet képviselőivel találkozott, valamint beszédet mondott.

Ferenc pápa arról beszélt, hogy "az ellentétes ideológiák homologizációba torkollnak, amely ideológiailag gyarmatosít; a gépekkel kapcsolatba kerülő ember egyre inkább egysíkúvá válik, miközben a közösségi élet szomorúvá és ritkává lesz".

Az önismeret azt jelenti - mondta, hogy "fel kell ismernünk a határainkat, és ebből következően meg kell fékeznünk az önelégültségben gyökerező önhittségünket".

Az ember azáltal, hogy teremtményként ismeri fel magát, alkotóvá válik a világban, ahelyett, hogy azt uralná - tette hozzá.

Ferenc pápa úgy fogalmazott: "Miközben a technokrata gondolkodás a határokat nem ismerő haladást hajszolja, az ember valójában törékeny, és gyakran épp a határain érti meg, hogy Istentől függ, és hogy össze van kapcsolva másokkal és a teremtéssel".

Őszentsége az egyetem után a repülőtérre ment, ahová 17:20-kor érkezett. A repülőtéren a hivatalos búcsúztatáson jelen volt egyházi részről Erdő Péter bíboros, prímás; Michael Wallace Banach apostoli nuncius; Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Tóth Tamás, az MKPK titkára, a Szentatya magyarországi apostoli látogatásának általános koordinátora, valamint José Nahum Jairo Salas Castañeda, az Apostoli Nunciatúra titkára.

Ferenc pápát állami részről Novák Katalin köztársasági elnök, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, Latorcai Csaba területfejlesztésért felelős miniszterelnökségi parlamenti államtitkár és Habsburg Eduárd szentszéki magyar nagykövet búcsúztatta. A búcsúztatáson jelen voltak az apostoli látogatás eseményeinek szervezésében, lebonyolításában közreműködő önkéntesek is.

A repülőgéppel délután 18:10-kor szállt fel.

AJÁNLÓ

Úton hazafelé

A Budapestről Rómába tartó repülőúton ismét fesztelenebbül értékelt a katolikus egyházfő, beszélt egy titkos békemisszióról az ukrajnai orosz agresszió kapcsán, illetve kiderült, változott-e a képe a magyarokról a 3 napos látogatás folyamán.

"A Vatikán ukrajnai békemisszióban vesz részt, hogy véget vethessenek Oroszország és Ukrajna konfliktusának" - közölte Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatását követően a pápai repülőn, útban Rómába, vasárnap este adott interjújában. "Egy misszió van folyamatban, de ez még nem nyilvános. Ha az lesz, majd felfedem" - mondta a katolikus egyházfő anélkül, hogy további részleteket közölt volna ezen erőfeszítésekről.

"Úgy vélem, békét csakis a csatornák megnyitásával lehet kötni. Sosem lehet békét elérni elzárkózás útján" - fogalmazott a pápa. Mint mondta, megbeszélte az ukrajnai helyzetet Orbán Viktor miniszterelnökkel és Hilarion metropolitával, az Orosz Ortodox Egyház budapesti-magyarországi egyházmegyéje kormányzójával.

"A tanácskozásokon nem pusztán a Piroska és a farkasról beszéltünk. Mindezeket a dolgokat megvitattuk. Mindenki érdekelt a békéhez vezető útban" - hangsúlyozta Ferenc pápa.

Az ukrajnai orosz hadművelet tavaly februári kezdete óta a katolikus egyházfő szinte heti rendszerességgel sürget békét és ismételten kifejezte azon szándékát, hogy hajlandó közvetítőként fellépni Kijev és Moszkva között. Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön tárgyalt a Vatikánban a béke érdekében tett erőfeszítésekről, a humanitárius helyzetről, valamint az ukrajnai egyházakról Ferenc pápával. Smihal egyben látogatásra hívta a katolikus egyházfőt az ukrán fővárosba.

A 86 éves Ferenc pápa már korábban beszélt arról, hogy egy békemisszió keretében ellátogatna Kijevbe, de Moszkvába is. Ferenc pápa az interjúban beszélt egészségi állapotáról is március végi kórházi kezelésével összefüggésben, amikor hörghurut miatt szorult orvosi ellátásra. "Nem vesztettem el az eszméletem, de magas lázam volt és délután háromkor az orvos egyenesen a kórházba kísért" - ismertette Ferenc pápa a március 29-én történteket.

"Erős és akut tüdőgyulladás volt a tüdő alsó részében. Hála Istennek beszámolhatok erről. A testem jól vette a kezelést, hála az Úrnak" - tette hozzá Ferenc pápa, aki huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, s életét csak fél tüdejének eltávolításával tudták megmenteni. Hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs változás a Portugáliába, Franciaországba és Mongóliába tervezett útjait illetően.